Differenciáldiagnosztikai és prognosztikai markerek alkalmazása korai arthritisekben, különös tekintettel a rheumatoid arthritisre = Application of differential diagnostic and prognostic markers in early arthritides especially in rheumatoid arthritis

Pályázatunkban differenciáldiagnosztikai és prognosztikai markerek alkalmazását tűztük ki célul korai arthritisekben, különös tekintettel a rheumatoid arthritisre (RA). Korszerű molekuláris biológiai módszerekel genetikai, virális és celluláris tényezőket vizsgáltunk. Eredményeinket számos nívós nemzetközi folyóiratban közültük, ezek közül az alábbiakat emeljük ki. Az RA specifikus szerológiai markere, az anti-ciklikus citrullinált peptid ellenanyag termelése összefüggést mutatott bizonyos HLA szubtípusokkal, főként a shared epitop tartalmú allélokkal.Elsőként vetettük fel az újonnan felfedezett TT vírus lehetséges patogenetikai szerepét systémás lupus erythematosusban (SLE) és súlyos polymyositisben. SLE B sejteken funkcionális abnormalitásokat találtunk az immunkomplexkötő receptorok működésében. Igazoltuk, hogy a spondylitis ankylopoeticában (SPA) és reaktív arthritisben a Toll-like receptorok szintjén észlelt funkcionális eltérések nem genetikailag determináltak. Paget-kórban új genetikai és klinikai összefüggéseket tártunk fel. Erdeményeink nemcsak a mozgásszervi betegségek patogenezisének megértéshez vihetnek közelebb, de klinikai konzekvenciái is lehetnek és új terápiás célpontok körvonalazadhatnak. | We aimed at studying differential diagnostic and prognostic markers in early arthritides, with special attention to rheumatoid arthritis (RA). Novel molecular biological methods were used to examine genetical, viral and cellular elements. Our main results were published in several international scientific journals. We showed that presence of the anti-cyclic citrullinated peptide antibodies, as the most specific serological markers of RA correlate with certain HLA DRB1 subtypes, mainly with the shared epitope. We first suggested the etiopathogenic role of the recently discovered TT virus in autoimmune rheumatic diseases such as systemic lupus erythematosus (SLE) and severe polymyositis. Moreover, SLE B cells were found to display functional abberations in the immune complex binding receptors. We verified that Toll-like receptor mediated functional alterations seen in ankylosing spondylitis and reactive arthritis are not determined genetically. Novel genetical and clinical correlations were found in Paget?s disease of bone. Our results may contribute to the better understanding of the etiopathogenesis of several rheumatic diseases but may also have clinical consequenses. Furthermore, novel pathways identified in our study might be targets for therapeutical interventions

Osteoporosis in Light of a New Mechanism Theory of Delayed Onset Muscle Soreness and Non-Contact Anterior Cruciate Ligament Injury

Osteoporosis is a disorder, with a largely unknown pathomechanism, that is often marked as a "silent thief", because it usually only becomes undisguised when fractures occur. This implies that the pathological damage occurs earlier than the sensation of pain. The current authors put forward a non-contact injury model in which the chronic overloading of an earlier autologously microinjured Piezo2 ion channel of the spinal proprioceptor terminals could lead the way to re-injury and earlier aging in a dose-limiting and threshold-driven way. As a result, the aging process could eventually lead the way to the metabolic imbalance of primary osteoporosis in a quad-phasic non-contact injury pathway. Furthermore, it is emphasised that delayed onset muscle soreness, non-contact anterior cruciate injury and osteoporosis could have the same initiating proprioceptive non-contact Piezo2 channelopathy, at different locations, however, with different environmental risk factors and a different genetic predisposition, therefore producing different outcomes longitudinally. The current injury model does not intend to challenge any running pathogenic theories or findings, but rather to highlight a principal injury mechanism

Polymyalgia rheumatica update, 2015

Absztrakt A polymyalgia rheumatica az 50 év feletti korosztály gyulladásos mozgásszervi megbetegedése, amelyet a vállak, csípők, nyak kifejezett fájdalma, reggeli merevsége és nagy szisztémás gyulladás jellemez, rendszerint jól és gyorsan reagál kis dózisú glükokortikoidra. Óriássejtes arteritissel való társulása régóta ismert. Az utóbbi évek klinikai megfigyelései és tudományos eredményei újabb kihívásokat állítottak a reumatológusszakma elé. Az aspecifikus, de jellegzetes polymyalgiás szindróma mellett változatos perifériás ízületi tüneteket figyeltek meg. A mozgásszervi tünetek hátterében mágneses rezonanciás és ultrahangvizsgálatokkal enyhe, múló, eróziót nem okozó synovitist igazoltak, amely döntően extraartikuláris megjelenésű. Mivel potognosztikus tünete nincs, a PMR diagnózisa továbbra is a differenciáldiagnosztikailag szóba jövő betegségektől való elkülönítésen alapul. Különösen nehéz az időskori gyulladásos arthritisek, időskori rheumatoid arthritis, késői kezdetű spondylarthritis elkülönítése. 2012-ben az amerikai (ACR) és az európai (EULAR) reumatársaságok polymyalgia rheumatica munkacsoportja klasszifikációs kritériumokat hozott létre, amelynek pontozásos algoritmusa szintén a klinikai tünetekre épül, az ultrahang-kritériumok további segítséget jelentenek. A polymyalgia rheumatica terápiája változatlanul a kis dózisú glükokortikoid, azt helyettesítő hatásos gyógyszer ez ideig nem ismert. A glükokortikoidterápia általában 1–1,5 éven belül elhagyható, az esetek egy részében azonban relapsusokkal járó krónikus lefolyás figyelhető meg, a glükokortikoidok hosszú távú, éveken át tartó adása szükséges. A glükokortikoidok jól ismert mellékhatásai (diabetes, hypertonia, hyperlipidaemia, osteoporosis) jelentős morbiditást, gazdasági terhet jelentenek. Újabb gyógyszervizsgálatok folyamatban vannak. A betegség korai felismerése, a glükokortikoidterápia mielőbbi elkezdése és szabályos kivitelezése, a mellékhatások megelőzése és kezelése a reumatológusok mellett a családorvosok napi feladata. A polymyalgia rheumatica ismerete az összes orvosi szakma számára nélkülözhetetlen. Orv. Hetil., 2016, 157(1), 2–12

Egy ritkán felismert ritka betegség: a Behcet-kór

A Behcet-kór multiszisztémás autoimmun betegség változatos klinikai megjelenési tünetekkel. Hazánkban a Behcet-kór a ritka betegségek közé tartozik, a témával foglalkozó közlemények száma elenyésző. Történelmünk során a népcsoportok keveredése, valamint a világszerte növekvő prevalencia és a szerzők tapasztalata is arra utal, hogy a betegség előfordulására az eddig vártnál nagyobb gyakorisággal kell számítani. A szerzők felhívják a figyelmet erre a sokoldalúan megjelenő, sok szakterületet érintő betegségre. A diagnózis nagy kihívást jelent a klinikus számára, akinek tisztában kell lennie a lehetséges tünetek spektrumával és kombinációival. Irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján a szerzők összefoglalják a betegség eddig ismert patogenetikai és patomechanikai tényezőit és a diagnózishoz nélkülözhetetlen szimptómák rendszerét, a kezelés lehetőségeit. A közleménnyel a szerzők a diagnosztikát, a magyar betegpopuláció feltérképezését és jobb kezelését szeretnék segíteni, és kezdeményezik hazai Behcet-regiszter felállítását. Orv. Hetil., 2013, 154, 93–101. | Behcet’s disease is a multisystem autoimmune disease with variable clinial manifestations. The diagnosis may pose a difficult challenge for the clinician, who has to be familiar with the wide spectrum and combination of the symptoms of Behcet’s disease. It is considered a rare disease in Hungary, and there are only few reports on Behcet’s disease in the Hungarian literature. However, the past history of Hungary, the worldwide growing incidence of the disease, and the authors’ experience raise the possibility that the occurrence of the disease is higher than previously thought. In this review the authors present and discuss literature data on the pathogenesis and pathomechanism, as well as their own experience concerning the symptomatology of Behcet’s disease in order to promote diagnosis and offer adequate therapy for the patients. The authors presume that the importance of the disease is underestimated in Hungary due to a considerable number of unrecognized cases and they propose to establish a national registry for Behcets disease. Orv. Hetil., 2013, 154, 93–101

A cafeteria-rendszer továbbfejlesztésének lehetőségei – múlt, jelen és jövő (Evolution of Flexible Remuneration/Cafeteria Systems – Past, Present and Future)

A cikkben a szerzők először áttekintik a cafeteria-rendszer legfontosabb jellemzőit (célját, tipikus „stakeholdereit” és HR-stratégiai kérdéseit). Ezt követően megvizsgálják, milyen átalakuláson ment át a béren kívüli juttatások rendszere 1996-tól – az első ilyen rendszerek magyarországi megjelenésétől – napjainkig. Áttekintik azt is, milyen mozgatórugók idézték elő a főbb változásokat, és ezekhez a piaci szereplők hogyan alkalmazkodtak. Szintén vizsgálják a 2012-re vonatkozó legfőbb változásokat, és ezek lehetséges kihatásait a cégek juttatási politikájára, valamint elmutatnak néhány alternatívát az új feltételek közötti lehetőségekre és kihívásokra. Empirikus felméréseik tükrében kitérnek arra is, hogy főleg a szervezeti méret és kisebb részben a tulajdonforma szignifikánsan befolyásolja a cafeteria-rendszerek alkalmazását. _________ The authors review firstly the most important features of the cafeteria system (goals, typical “stakeholders” and strategic HR issues). Then they examine the evolution of the system of flexible benefits since 1996, the first appearance of such systems in Hungary. Authors also analyze how the main drivers caused the changes, and how the key players of the cafeteria systems adapted to these movements. The reader also can find insights about the major changes for 2012 and about the potential impact of these changes on benefit policies of Hungarian firms. The contribution shows some alternative opportunities and challenges driven by different influencing factors. They also touch upon the light of empirical surveys, that the cafeteria systems are significantly influenced to a lesser extent by the form of ownership and to a bigger extent by the organizational size

Szisztémás autoimmun betegségek és terhesség = Systemic autoimmune disorders and pregnancy

A szisztémás autoimmun betegségek és a terhesség együttes jelentkezése a háttérben zajló immunológiai és hormonális tényezők egymásra hatása következtében megváltoztatja mind az autoimmun kórkép, mind a terhesség lefolyását. Mivel az autoimmun betegek többnyire nők, sokszor fiatalok, fogamzóképes korban vannak és gyereket szeretnének, egyre inkább fel kell készülnünk erre a speciális helyzetre. Az elmúlt 30 évben jelentősen változott e betegek gyerekvállalásának a megítélése. Míg korábban szisztémás lupus erythematosusban a terhesség alatt és után akár 50%-ban is fellángolt a betegség, ez az arány az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Sokkal nagyobb gondot fordítunk arra, hogy a betegség a fogamzáskor ne mutasson aktivitást, ilyen esetben legalább felére csökken a betegség fellángolásának veszélye. A jobb eredményekhez hozzájárul a gondosabb betegvezetés, a kortikoszteroid megfontoltabb használata is. Antifoszfolipid-szindrómában adekvát antithromboticus kezelés hatására szignifikáns mértékben javult a sikeresen kiviselt terhességek aránya. Rheumatoid arthritisben a methotrexat bátrabb használata, a tumornekrózis-faktor-alfa-gátlók alkalmazása megváltoztatta a betegség természetes lefolyását, egyre több beteg kerül remisszióba. Ez közvetett módon a terhesség vállalását, kiviselését is kedvezően befolyásolja. Jelen tanulmányban a szerzők áttekintik a gyakoribb szisztémás autoimmun betegségek és a terhesség kapcsolatát, valamint a terhesség alatt alkalmazható gyógyszeres kezelés lehetőségeit. Orv. Hetil., 2011, 152, 1715–1723. | The coincidence of systemic autoimmune diseases and pregnancy may modify the outcome of the disease and the pregnancy due to the background immunologic and hormonal processes. The great majority of patients with autoimmune diseases are young females in their reproductive ages willing to have babies. Consequently we have to prepare for this special situation. Our concept on childbearing in autoimmune women has changed within the last 30 years. Earlier, systemic lupus erythematosus flared in about 50% of patients during pregnancy, but the flare rate has significantly decreased recently. This improvement can be attributed to increased attention to low diseases activity at the time of conception, which might reduce to the half of the risk for flare. Tight control of patients and appropriate use of corticosteroids also contribute to the better results. The adequate use of anti-thrombotic agents resulted in a significant amelioration of pregnancy outcome in antiphospholipid syndrome. The earlier use of methotrexate and the introduction of tumor necrosis factor-alpha inhibitors in the treatment of rheumatoid arthritis have changed the natural characteristics of the disease. The increase in remission rate indirectly has beneficial effect on the number of planned and carried out pregnancies. Authors review the connection between systemic autoimmune disorders and pregnancy as well as the possibilities of medical treatment of such diseases during pregnancy. Orv. Hetil., 2011, 152, 1715–1723

Biotechnológiai fejlesztések a monoklonálisantitest-terápiában: a RANK-ligand-gátló antitest = Biotechnological advances in monoclonal antibody therapy: the RANK ligand inhibitor antibody

Biológiai gyógyszereket a múlt század közepe óta használ az orvostudomány. Napjainkban szemtanúi lehetünk intenzív fejlődésüknek és elterjedésüknek a klinikai gyakorlatban. Eddig 350 millió beteg részesült a forgalomban lévő körülbelül 250 biológiai terápia valamelyikében. Biológiai készítmények közé sorolandóak a fehérjetermészetű makromolekulák, amelyeknek tömeges gyártását a biotechnológia tette lehetővé. E gyártási modell fogalmát, amely során élő szervezeteket használnak fel a termelésben, magyar mérnök, Ereky Károly vezette be. A szerzők jelen összefoglalóban elsősorban a biotechnológiai úton előállított monoklonálisantitest-kutatás és -fejlesztés történetét, valamint annak gyártását részletezik. Ezek a kutatások – amelyek eredményét két alkalommal is Nobel-díjjal jutalmazták – alapvetően megváltoztatták az immunológiai ismereteket és számos megbetegedés kezelésének lehetőségeit. A szerzők áttekintik az immunglobulinok szerkezetét és alapvető funkcióit, valamint a monoklonális antitestek fejlesztésének eredményeit. A monoklonális antitestek legmodernebb csoportjába tartozik a teljesen humán antitest tulajdonságú RANK-ligand-gátló denosumab, amely először ad lehetőséget a csontanyagcserével foglalkozó szakembereknek, hogy teljesen humán, monoklonális IgG2-alcsoportba tartozó antitestkezelést alkalmazzanak jól körülhatárolt indikációkban. Ehhez kapcsolódva a szerzők vázolják a csontanyagcsere alapvető folyamatait, valamint a RANK-ligand-gátlás nyújtotta előnyöket is. Orv. Hetil., 2010, 151, 2137–2144. | Biological drugs have been used since the middle of the last century in medicine. Nowadays we are witnesses of the intensive development and wider administration of these drugs in clinical practice. Around 250 biological drugs are available and more than 350 million patients have been treated since their marketed authorization. Among the biologics there are protein based macromolecules, which mass production can be performed with the help of biotechnology. This term referring to the use of living organisms for production of molecules, was introduced by the Hungarian engineer, Károly Ereky. The present review focuses on the research, production and development of monoclonal antibodies manufactured by biotechnology. Some steps of this development have changed our immunological knowledge and the outcome of several diseases. The development of antibodies was highly recognized by two Nobel prizes. Authors detail the structure and functions of immunoglobulins, and their development, including fully human monoclonal antibodies. The RANKL inhibitor denosumab, a fully human IgG2 monoclonal antibody belongs to this latter group and it is available for treatment of osteoporosis. Authors also summarize the basic process of bone metabolism and the benefits of RANK ligand inhibition. Orv. Hetil., 2010, 151, 2137–2144